Szereplők: 4/5 - a szokásos elcseszett lelkűek.
Cselekmény: 5/5 - korrigál minden hibát.
Camryn Bennett még csak húszéves, de azt hiszi, pontosan tudja, milyen lesz majd az élete. Ám egy vad éjszaka után az észak-karolinai Raleigh legmenőbb belvárosi klubjában ismerősei és önmaga elképedésére úgy dönt, otthagyja megszokott életét, és elindul a vakvilágba. Egy szál táskával és a mobiltelefonjával felszáll egy távolsági buszra, hogy megtalálja önmagát – és helyette rálel Andrew Parrish-re.
A szexi és izgató Andrew úgy éli az életét, mintha nem lenne holnap. Olyan dolgokra veszi rá Camrynt, amilyenekre a lány sosem hitte magát képesnek, és megmutatja neki, hogyan adja meg magát a legmélyebb, legtiltottabb vágyainak. Hamarosan ő lesz Camryn merész új életének központja – olyan szerelmet, vágyat és érzelmeket kelt, amilyeneket a lány korábban elképzelni sem tudott. De Andrew nem árul el mindent Camrynnak. Ez a titok vajon örökre összehozza őket – vagy mindkettőjüket elpusztítja?
Először tipikus NA/YA könyvnek tűnt... Az első pár oldalon már előre megjósoltam, hogy én ezt mennyire fogom unni, meg úgy egyáltalán: minek kezdtem el? És hogyan kapott ilyen magas értékelési százalékot? Hát, ehhez csak annyit fűznék hozzá: jóslásból nem élnék meg.
De komolyan! Annyira jó volt ez a hátizsákkal bejárjuk a világot! És ahogy Cam felpattant a buszra és elhúzott Idahoba - vagyis nem de oda készült - csak mert meglátott egy számomra semmitmondó ételt? Innentől kezdve volt szimpatikus.
Andrew pedig, hogy teljesen máshogy látja a dolgokat és megmenti Camet attól a pasastól! Jaj, hogy én hogy imádtam őt!
Az egész története, hogy kocsival mennek Texasba, és hogy nem csak egy felszínes love-story... Imádtam. Pedig azt gondoltam, hogy ez a kategória szörnyű, nincs benne egy normális könyv se... Valószínűleg eddig csak elkerültek, mert ez valami hihetetlen volt számomra.
És ami a lényeg: a vége. Képes volt elhitetni velem, hogy az egyik főszereplő meghalhat. Főleg azon a ponton akadtam ki, hogy a kórházban fejeződött be az utolsó előtti fejezet...
És utána meg már két hónappal később a temetőben járt Cam. Itt már sírtam, kedvem lett volna a szemétbe hajítani a könyvet, hogy hogyan halhatott meg Andrew - oké, könnyen de akkor is - .
Nagyjából nem volt semmi ebbe az ''értékelésbe'' de tényleg csak annyi, hogy két ember egy nagy - igazából inkább kettő - utazás során megismerik egymást és egymásba szeretnek. Ahogyan így leírom, tipikus. De valahogy annyira megfogott és magával ragadott! Szóval erre 5 pontot adok, és remélem nem bánom meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése