Borító: 3/5 ötletes, de láttam már jobbat is.
Szereplők: 2,5/5 igazából nem tudtam meg róluk valami sokat.
Cselekmény: 3/5 szerintem elég hatásvadász.
Szereplők: 2,5/5 igazából nem tudtam meg róluk valami sokat.
Cselekmény: 3/5 szerintem elég hatásvadász.
"A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni…
„A csillagainkban a hiba” – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában."
„A csillagainkban a hiba” – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában."
És már most szögezzük le, nem vagyok kegyetlen, van szívem!
Hazel Grace egy elég durván rákos lány, aki találkozik Augustussal akinek első ránézésre nincs nagy gondja. Csak hiányzik az egyik lába, amit még régebben levettek neki, hogy a rák ne terjedjen tovább. Megjegyzem, a túlélésre 80% az esélye...
A kis szuperpáros elmegy filmet nézni, videojátékozni, könyvet olvasnak.
Közben szép lassan beleszeretnek egymásba, és hogy feldobódjon az amúgy is depis sztori, megjelenik (azért nem olyan hirtelen) Gus legjobb barátja, akinek mellesleg a történet elején egy szeme van, és közbe kiveszik neki a másikat, hogy a rák ne terjedjen tovább. Volt neki egy barátnője, aki elég bunkó módon nem keresi fel, mivel ''Mit kezdjen egy vak fiúval?'' (Ez a saját gondolatom, nem volt benne a könyvbe, de a csaj tuti valami hasonlóra gondolt.)
Visszatérve Isaacra, Gussal és Hazellel el is mennek szépen megdobálni tojással volt barátnője kocsiját. Isaac eltalálja. Vakon. Mi sem természetesebb?
Asszem időrendbe felcseréltem a dolgokat, de most így marad...
Gus és Hazel a csodapáros elmennek szépen Hollandiába, hogy találkozzanak újdonsült (Gus részéről, Hazel évek óta megszállotja az ''eltűnt'' hapsinak) kedvenc írójukkal. Aki tök bunkó módon kifakad rájuk, és jóformán azt mondja hogy ''Hülye rákos gyerekek!'' Természetesen Hazelt ez egy cseppet sem zavarja, csak az érdekli, hogy megtudja mi történik a könyv vége után a szereplőkkel. Igazán logikus.
Hogy már ne feleslegesen menjenek el Hollandiába, az író berak egy vacsorázós-randizós jelenetet, ahol kiderül hogy a főszereplőink egymásba szerettek. Jajj! Hát mennyire meglepődtem!
Elmennek a hotelba, és gyorsan egymásnak is esnek. Reggel Gus bevallja Hazelnek, hogy volt vizsgálaton és világított mint a karácsonyfa. Megjegyzem, a ráktól világított, nem pedig azért mert vámpíros csodalény. Hazel elszomorodik, Gus pedig hirtelen kimutatja, hogy milyen gyenge.
Hazamennek, Gus szép lassan leépül, közbe találkozgat a barátjával Isaaccal és természetesen Hazellel.
És mivel az író úgy gondolta, hogy mivel az olvasókat totálisan meg fogja hatni azzal, hogy a rákos kis gyerekek szenvednek (akikről mellesleg nem tudtam meg semmi lényeges információt) ezért szépen megöli Gust. Hazel pedig él valameddig tovább.
A kis szuperpáros elmegy filmet nézni, videojátékozni, könyvet olvasnak.
Közben szép lassan beleszeretnek egymásba, és hogy feldobódjon az amúgy is depis sztori, megjelenik (azért nem olyan hirtelen) Gus legjobb barátja, akinek mellesleg a történet elején egy szeme van, és közbe kiveszik neki a másikat, hogy a rák ne terjedjen tovább. Volt neki egy barátnője, aki elég bunkó módon nem keresi fel, mivel ''Mit kezdjen egy vak fiúval?'' (Ez a saját gondolatom, nem volt benne a könyvbe, de a csaj tuti valami hasonlóra gondolt.)
Visszatérve Isaacra, Gussal és Hazellel el is mennek szépen megdobálni tojással volt barátnője kocsiját. Isaac eltalálja. Vakon. Mi sem természetesebb?
Asszem időrendbe felcseréltem a dolgokat, de most így marad...
Gus és Hazel a csodapáros elmennek szépen Hollandiába, hogy találkozzanak újdonsült (Gus részéről, Hazel évek óta megszállotja az ''eltűnt'' hapsinak) kedvenc írójukkal. Aki tök bunkó módon kifakad rájuk, és jóformán azt mondja hogy ''Hülye rákos gyerekek!'' Természetesen Hazelt ez egy cseppet sem zavarja, csak az érdekli, hogy megtudja mi történik a könyv vége után a szereplőkkel. Igazán logikus.
Hogy már ne feleslegesen menjenek el Hollandiába, az író berak egy vacsorázós-randizós jelenetet, ahol kiderül hogy a főszereplőink egymásba szerettek. Jajj! Hát mennyire meglepődtem!
Elmennek a hotelba, és gyorsan egymásnak is esnek. Reggel Gus bevallja Hazelnek, hogy volt vizsgálaton és világított mint a karácsonyfa. Megjegyzem, a ráktól világított, nem pedig azért mert vámpíros csodalény. Hazel elszomorodik, Gus pedig hirtelen kimutatja, hogy milyen gyenge.
Hazamennek, Gus szép lassan leépül, közbe találkozgat a barátjával Isaaccal és természetesen Hazellel.
És mivel az író úgy gondolta, hogy mivel az olvasókat totálisan meg fogja hatni azzal, hogy a rákos kis gyerekek szenvednek (akikről mellesleg nem tudtam meg semmi lényeges információt) ezért szépen megöli Gust. Hazel pedig él valameddig tovább.
Mint látjátok nem hatott meg, nem bírom hangsúlyozni, hogy nagyon hatásvadász és a szereplőket egyáltalán nem szerettem meg. Az egyetlen nagy pozitívum, ami perpillanat eszembe jut, hogy olvastatja magát. Persze átérzem, hogy ez milyen komoly és szomorú téma, (egyik osztálytársam - már magántanuló - is rákos lett, és néha meglátogat minket. Elképesztő, miken ment keresztül, és hogy mennyire megviselte) de akkor is. Kövezzetek meg, de én erre könyvre csak.....
2,5/5 pontot adok.
2,5/5 pontot adok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése